Vajon egy digitális iker „szupermunkássá” tehet?

„Digitális Richard” az a mesterséges intelligencián alapuló iker, amelyet Richard Skellett az elmúlt három évben épített. Bár egy képernyő keretei közé van zárva, és nagyrészt kétdimenziósnak tűnik, egyáltalán nem egy hétköznapi chatbot.

A Digitális Richard mindent tud, amit Skellett tud. Egy kis nyelvi modellként hozták létre, amely a ChatGPT segítségével feldolgozta Richard összes megbeszélését, hívását, dokumentumát, prezentációját és egyéb anyagait. Ezután tovább finomították, hogy kövesse Skellett gondolkodásmódját és problémamegoldási stílusát.

A végeredmény egy szöveges felület, amelyhez Skellett bármikor fordulhat: segít üzleti döntések meghozatalában és ügyfélprezentációk készítésében a technológiai tanácsadó cég, a Bloor Research kutatási és tervezési vezető elemzőjeként végzett munkája során.

A Digitális Richard még a magánéletében is segít neki: külön „család” és „admin” fülek tartoznak hozzá, amelyekhez a munkatársak nem férhetnek hozzá, miközben egyébként üzleti kérdésekkel kapcsolatban ők is használhatják.

A Digitális Richard azóta mintául szolgált a Bloor Research 50 fős, az Egyesült Királyságban, Európában, az Egyesült Államokban és Indiában dolgozó csapatának digitális ikreihez.

Például egy nyugdíjba készülő elemző fokozatosan tudta átadni a munkáját a digitális másolatának. Egy másik esetben a cég a marketingcsapat egyik tagjának digitális ikrét használta, amikor az illető szülési szabadságon volt, így nem kellett ideiglenes helyettest felvenni.

A „Digital Me” (Digitális Én), ahogy a Bloor Research nevezi, ma már alapértelmezett szolgáltatás minden új belépő számára.

További húsz vállalat már teszteli a technológiát, és még az idén szélesebb körben is elérhetővé válik. „Ebben a környezetben a Digitális Én nem választható lehetőség, ha hatékonyan akarsz dolgozni a munkavégzés részévé válik” – mondja Skellett.

A Gartner technológiai elemző cég is osztja ezt a nézetet: előrejelzésük szerint a tudásmunkások digitális másolatai idén kezdenek elterjedni, hasonlóan ahhoz a trendhez, amikor a mesterséges intelligenciát zenészek stílusának utánzására tanítják.

Az érdeklődést tovább növelheti az is, hogy hírek szerint a Meta a cégvezető Mark Zuckerberg mesterséges intelligenciával működő változatán dolgozik.

Kinek kedvez inkább a digitális iker – az egyénnek vagy a vállalatnak?

Ez elsőre ideálisnak tűnhet a cégek számára, hiszen profitálhatnak abból, hogy a dolgozók digitális ikrekkel hatékonyabbá válnak. Ugyanakkor sok kérdés még megválaszolatlan.

Kié egy digitális iker a munkáltatóé vagy a munkavállalóé? Többet kell-e fizetni azoknak, akik használják, mivel többet tudnak teljesíteni? Ki férhet hozzá az adatokhoz? És ki a felelős, ha a digitális iker hibázik?

„Valóban komoly előnyök rejlenek benne, de minden azon múlik, hogy megfelelően szabályozzák-e: ki irányítja, mennyi autonómiát kap, és hogy a nevem, arcképem és identitásom továbbra is az enyém marad-e” – mondja Kaelyn Lowmaster, a Gartner HR-kutatási igazgatója.

„Valószínűleg előbb látjuk majd a negatív oldalát, mint a pozitívat.”

Skellett szerint a Bloor Research álláspontja egyértelmű: az egyéneknek kell birtokolniuk a digitális ikrüket, és a cégeknek fizetniük kell a használatáért.

A vállalatnál az alkalmazottakat nem ledolgozott órák, hanem az általuk létrehozott eredmények alapján fizetik, így a digitális iker révén többet is kereshetnek.

„A jövőben a fizetés az eredményeken és az értékteremtésen alapul majd, nem pedig az órabéren” – mondja.

Josh Bersin, egy HR-tanácsadó cég vezetője szintén digitális ikreket használ. Szerinte ezek jelentősen növelik a termelékenységet: egy projekt állapotáról ma már elég egy gyors kérdést feltenni a megfelelő digitális ikernek, ahelyett hogy meetinget tartanának.

Ő nevezte el „szupermunkásnak” azt a dolgozót, akinek a teljesítményét az AI ilyen módon felerősíti.

„Az embereknek nincs energiájuk újabb meetingekre. De a digitális ikerrel akár éjjel is beszélhetsz nem zavarja. Rendkívül értékes” – mondja.

A cége gyorsan növekszik, mégis alig kell új embereket felvennie, mert a digitális ikrek ennyire növelik a hatékonyságot.

Ugyanakkor vita van arról, kié a digitális iker. Bersin szerint sok országban a munkavállaló által létrehozott tudás a cég tulajdona.

Szerinte ráadásul egy digitális iker értéke idővel csökken, ha az eredeti személy kilép a cégből, mert a környezet változik, ő pedig nem.

Jogi kérdések

A jogászok sem jutottak még egyetértésre abban, hogyan kellene szabályozni ezt a területet.

„Amint egy AI rendszert egy ember e-mailjein, meetingjein és munkáján képeznek, olyan kérdések merülnek fel, amelyek a munkaviszony alapját érintik: beleegyezés, adatvédelem, teljesítmény, helyettesíthetőség és a kilépés utáni helyzet” – mondja Anjali Malik ügyvéd.

Más szakértők szerint egyértelmű jogi iránymutatásra lenne szükség, különben komoly kockázatokkal jár a digitális ikrek használata.

Valószínű, hogy egyelőre a bíróságok és munkaügyi testületek fogják alakítani a gyakorlatot – például olyan esetekben, amikor egy dolgozót a digitális ikre hibája miatt büntetnek meg vagy bocsátanak el.